Jövendölés Móábról

1 Móábról ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene:

Jaj Nebónak, mert elpusztul!

Kirjátajim megszégyenül, elfoglalják,

Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.

2 Odavan már Móáb dicsősége,

Hesbónban gonosz tervet

szőnek ellene:

Gyertek, irtsuk ki a népek közül!

Te is elnémulsz, Madmén,

utolér a fegyver!

3 Kiáltás hangzik Hórónajimból

a pusztulás és nagy romlás miatt.

4 Összeomlott Móáb,

kiáltásuk Cóarig hangzik.

5 Zokogva mennek föl a Lúhít-hágón,

Hórónajim lejtőjén jajkiáltás hangzik

az ellenség pusztítása miatt.

6 Meneküljetek, mentsétek az életeteket,

és legyetek olyanok,

mint bokor a pusztában!

7 Mivel alkotásaidban

és kincseidben bíztál,

téged is elfoglalnak.

Kemós fogságba megy

papjaival és a vezetőkkel együtt.

8 Eljön a pusztító minden város ellen,

egy város sem menekül meg.

Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík,

ahogyan megmondta azÚr.

9 Adjatok szárnyat Móábnak,

hogy elszállhasson,

mert városai pusztasággá lesznek,

senki sem lakik bennük.

10 Átkozott, aki azÚrdolgát

hanyagul végzi,

átkozott, aki kíméli

kardját a vértől!

Móábot veszedelem fenyegeti

11 Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta,

és csak pihent, mint seprőjén a bor.

Nem öntötték át egyik edényből a másikba,

nem kellett fogságba mennie.

Ezért maradt meg a zamata,

illata sem változott.

12 De jön már az az idő – így szól azÚr–, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.

13 Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.

14 Hogyan mondhatjátok:

Vitézek vagyunk,

és harcra termett erős férfiak?

15 Elpusztul Móáb,

városait megszállják,

válogatott ifjai vágóhídra kerülnek!

– így szól a Király,

akinek SeregekUra a neve.

16 Közeledik Móáb veszte,

nagyon gyorsan eléri romlása.

17 Szánakozzatok rajta,

kik körülötte laktok,

mindenki, aki ismeri nevét!

Mondjátok: Jaj, de összetört

az erős bot, az ékes pálca!

18 Szállj le dicsőségedből,

ülj a porba, Díbón lakossága,

mert Móáb pusztítója

fölvonult ellened,

lerombolja erődjeidet!

19 Állj ki az útra, nézz körül,

Aróér lakossága!

Kérdezd a futva menekülőt:

Mondd, mi történt?

20 Megszégyenült Móáb, összezúzták!

Jajgassatok és kiáltsatok,

hirdessétek az Arnón mellett,

hogy elpusztult Móáb!

21 Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra,

22 Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra,

23 Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,

24 Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.

25 Letörték Móáb szarvát,

és karját összezúzták!

– így szól azÚr.

A gőgös Móáb megalázása

26 Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott azÚrral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is!

27 Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!

28 Hagyjátok el a városokat,

és lakjatok a kősziklán,

Móáb lakosai!

Legyetek olyanok, mint a galamb,

amely a barlangok nyílásában fészkel!

29 Hallottunk Móáb gőgjéről,

hogy milyen gőgös,

büszke és dölyfös,

fennhéjázó és kevély szívű.

30 Tudom, hogy milyen féktelen

– így szól azÚr–,

hazug a fecsegése, hamisak a tettei.

31 Ezért jajgatok Móáb miatt,

sóhajtozom egész Móábért,

sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.

32 Jobban siratlak, mint Jazért,

Szibmá szőlője!

Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak,

Jazérig elértek,

de gyümölcsszedésedre és szüretedre

rátört a pusztító!

33 Odalett az öröm és a vigadozás

Móáb földjéről és kertjeiből.

A sajtóból kifogyott a bor,

nem taposnak kurjongatva,

nem is hallatszik kurjantás.

34 Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóartól Hórónajimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak.

35 Elpusztítom Móábban – így szól azÚr–, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez.

36 Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett.

37 Minden fej kopaszra nyírva, minden szakáll levágva, minden kéz összevagdosva, minden derékon zsákruha.

38 Móábban minden háztetőn és minden téren gyászolnak, mert összetörtem Móábot, mint egy edényt, amely nem kell senkinek – így szól azÚr.

39 Jaj, de összetört Móáb! Jajgassatok! Jaj, de szégyenletesen megfutamodott! Nevetséges lett Móáb, elrettennek tőle szomszédai.

40 Ezt mondja azÚr:

Lecsap Móábra, mint a sas,

kiterjesztett szárnnyal.

41 Elfoglalja a városokat,

beveszi a várakat.

Olyan lesz azon a napon

Móáb vitézeinek a szíve,

mint a vajúdó asszonyé.

42 Elpusztul Móáb, nem lesz többé,

mert felfuvalkodott azÚrral szemben.

43 Rettegés, verem és csapda

fenyeget téged, Móáb lakossága

– így szól azÚr.

44 Aki a rettegés miatt menekül,

verembe esik,

és aki feljön a veremből,

azt a csapda fogja meg,

mert elhozom Móábra

a büntetés esztendejét!

– így szól azÚr.

45 Hesbón árnyékában kimerülten megállnak,

akik menekülnek.

De tűz csap ki Hesbónból,

és láng Szíhón palotájából,

megégeti Móáb halántékát

és a lármázók koponyáját.

46 Jaj neked, Móáb!

Elpusztul Kemós népe,

mert fiaidat fogságba viszik,

és leányaidat rabságba.

47 De majd jóra fordítom Móáb sorsát

az utolsó napokban – így szól azÚr.

Eddig tart Móáb ítélete.

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/JER/48-1964690b2e6e22143b2f0125ba15b4d6.mp3?version_id=920—