Gúnydal a babiloni király bukásáról

1 Bizony, megkönyörül azÚrJákóbon, és továbbra is Izráelt választja magának. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak.

2 Fölkarolják és hazaviszik őket a népek, Izráel pedig tulajdonává teszi azokat azÚrföldjén mint szolgákat és szolgálóleányokat. Fogságba vivőiket foglyul ejtik, és uralkodnak volt sanyargatóikon.

3 Amikor majd nyugalomra fordítja azÚrfájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény munkát, amit végeztettek veled,

4 ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról:

Jaj, hogy vége lett a sanyargatónak,

vége lett az erőszaknak!

5 Összetörte azÚr

a gonoszság vesszejét,

a zsarnokság botját,

6 amely népeket vert dühében

szüntelen veréssel,

és nemzeteket tiport haragjában,

kegyetlenül üldözve őket.

7 Megnyugodott, békés az egész föld,

ujjongásba törtek ki az emberek.

8 Még a ciprusok is így örülnek,

meg a Libánon cédrusai:

Mióta elterültél,

nem jön favágó ellenünk!

9 Megrendült odalent a holtak hazája,

amikor meglátta jöttödet.

Felkölti miattad az árnyakat,

a föld összes hatalmasát,

fölkelti trónjukról

a népek királyait.

10 Rákezdik mindnyájan,

és ezt mondják neked:

Te is erőtlen lettél, mint mi,

hozzánk hasonlóvá lettél!

11 Sírba omlott gőgöd,

lantjaid zengése!

Férgek a derékaljad,

pondrók a takaród!

12 Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag!

Lehulltál a földre, népek legyőzője!

13 Pedig ezt mondtad magadban:

Fölmegyek az égbe,

Isten csillagai fölé

emelem trónomat,

odaülök az istenek hegyére

a messze északon.

14 Fölmegyek a felhők csúcsára,

hasonló leszek a Felségeshez!

15 De a sírba kell leszállnod,

a gödör legmélyére.

16 Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak,

elámulnak rajtad:

Ettől az embertől reszketett a föld,

ettől remegtek az országok?

17 Ez az, aki pusztává tette a világot,

lerombolta a városokat,

és nem engedte haza a foglyokat?

18 A népek királyai mind

tisztességben nyugszanak, mindegyik a maga sírboltjában.

19 Téged azonban temetetlenül dobnak el,

mint valami hitvány gyomot;

elborítanak a legyilkoltak,

akiket karddal öltek meg,

mint egy eltaposott hullát.

Nekik kőhalom alatt lesz a sírjuk,

20 de téged nem temetnek el velük,

mert pusztítottad országodat,

saját nemzetedet gyilkoltad.

Nem emlegetik soha többé

a gonosztevők ivadékát!

21 Állítsatok vágóhidat fiainak

őseik bűne miatt,

hogy talpra állva

el ne foglalják a földet,

és be ne töltsék városokkal a világot!

22 Rájuk támadok – így szól a SeregekUra –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, még az írmagját is – így szól azÚr.

23 Bölömbikák tanyájává teszem, vadvizes mocsárrá, és elsöpröm pusztító seprűvel – így szól a SeregekUra.

Jövendölés Asszíria ellen

24 Megesküdött a SeregekUra:

Úgy lesz, ahogyan elterveztem,

az következik be, amit elhatároztam.

25 Országomban töröm össze Asszíriát,

hegyeimen taposom el.

Lekerül róluk igája,

lekerül vállukról a teher.

26 Ezt terveztem el

az egész földdel szemben,

így nyújtom ki kezemet

minden nép ellen.

27 Ha így határoz a SeregekUra,

ki hiúsíthatja meg?

Ha kinyújtja kezét,

ki fordíthatja vissza?

A filiszteusokat utoléri az ítélet

28 Áház király halála esztendejében hangzott el ez a fenyegető jövendölés:

29 Ne örüljetek annyira, filiszteusok,

hogy összetört a titeket verő bot!

Mert a kígyó gyökeréről vipera sarjad,

és gyümölcse repülő sárkány lesz.

30 A legszegényebbek jól élnek,

és a szegények bizton heverésznek,

a te gyökeredet azonban

éhhalállal sújtom,

maradékodat meggyilkolom.

31 Jajgass, kapu, kiálts, város,

rettegjetek, ti filiszteusok!

Mert füst gomolyog északról,

senki se hagyja el a kijelölt helyét!

32 Mit szólnak majd ehhez

a népek követei?

Azt, hogy azÚrvetett

a Sionnak alapot,

és oda menekülnek népe szegényei!

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/ISA/14-53ab78e09cae6a41361f050570acdd7d.mp3?version_id=920—