Sámuel búcsúbeszéde

1 Akkor ezt mondta Sámuel egész Izráelnek: Íme, én engedtem nektek mindenben, amit mondtatok nekem, és királyt választottam nektek.

2 Most már a király jár előttetek, hiszen én megöregedtem és megőszültem, a fiaim is ott vannak már közöttetek. Előttetek jártam ifjúságomtól fogva a mai napig.

3 Itt állok, válaszoljatok azÚrelőtt és fölkentje előtt: Kinek vettem el a marháját, kinek vettem el a szamarát, kit nyomtam el, és kit károsítottam meg? Kitől fogadtam el ajándékot, hogy szemet hunyjak valami fölött? Visszaadom nektek!

4 De ők ezt felelték: Nem nyomtál el és nem károsítottál meg bennünket, és nem fogadtál el senkitől semmit.

5 Akkor ezt mondta nekik: Tanú azÚrveletek együtt, és tanú az ő fölkentje a mai napon, hogy nem találtatok ellenem semmi ilyesmit. Azok pedig ezt felelték: Ő a tanú.

6 Majd ezt mondta Sámuel a népnek: AzÚrrendelte Mózest és Áront. Ő hozta fel őseiteket Egyiptomból.

7 Most azért álljatok ide, hadd hívjam tanúskodni ellenetek azÚrszíne előtt azÚrminden igaz tettét, amelyet veletek és őseitekkel véghezvitt.

8 Miután Jákób lement Egyiptomba, őseitek pedig azÚrhoz kiáltottak segítségért, azÚrelküldte Mózest és Áront, akik kihozták őseiteket Egyiptomból, és letelepítették őket ezen a helyen.

9 De ők elfeledkeztek Istenükről, azÚrról, ezért kiszolgáltatta őket Siserának, Hácór hadvezérének és a filiszteusoknak meg Móáb királyának, és azok harcoltak is ellenük.

10 Akkor segítségért kiáltottak azÚrhoz, ezt mondva: Vétkeztünk, mert elhagytuk azUrat, és a Baaloknak és az Astartéknak szolgáltunk. De most ments meg bennünket ellenségeink kezéből, és neked fogunk szolgálni!

11 Akkor elküldte azÚrJerubbaalt, Bárákot, Jeftét és Sámuelt, és megmentett benneteket a környező ellenség kezéből, és biztonságban lakhattatok.

12 De amikor láttátok, hogy Náhás, az ammóniak királya kivonul ellenetek, mégis ezt mondtátok nekem: Nem! Inkább uralkodjék csak király fölöttünk! Pedig Istenetek, azÚra ti királyotok!

13 Most itt van a király, akit ti választottatok, akit ti kértetek. Tehát királyt is adott nektek azÚr.

14 Bárcsak félnétek azUrat, és szolgálnátok neki, hallgatnátok rá, és ne lázadnátok fel azÚrparancsa ellen, hanem követnétek Isteneteket, azUrat ti is meg a király is, aki uralkodik fölöttetek!

15 Mert ha nem hallgattok azÚrszavára, hanem föllázadtok azÚrparancsa ellen, akkor ellenetek fordul azÚr, ugyanúgy, mint őseitek ellen.

16 Álljatok most is ide, és lássátok meg, hogy milyen nagy tetteket visz véghez előttetek azÚr.

17 Most a búzaaratás ideje van. Én azÚrhoz kiáltok, mire ő mennydörgést és esőt fog adni. Ti pedig ismerjétek el, és lássátok be, hogy milyen nagy a ti gonoszságotok azÚrszemében, amit elkövettetek, amikor királyt kértetek magatoknak.

18 És azÚrhoz kiáltott Sámuel, azÚrpedig mennydörgést és esőt adott azon a napon. Ekkor nagy félelem fogta el a népet azÚrmiatt és Sámuel miatt.

19 És így szólt az egész nép Sámuelhez: Imádkozzál szolgáidért Istenedhez, azÚrhoz, hogy ne haljunk meg, mert minden vétkünket tetéztük azzal a gonoszsággal, hogy királyt kértünk magunknak.

20 Akkor ezt mondta Sámuel a népnek: Ne féljetek! Ti ugyan elkövettétek mindezt a rosszat, de azért ne tántorodjatok el azÚrtól, hanem szolgáljatok azÚrnak teljes szívetekből!

21 El ne tántorodjatok, hogy a semmiket kövessétek, amelyek tehetetlenek, és nem tudnak megmenteni, mert semmik azok.

22 Hiszen nem veti el azÚra saját népét az ő nagy nevéért, mert úgy tetszett azÚrnak, hogy a saját népévé tegyen benneteket.

23 Tőlem is távol legyen, hogy vétkezzem azÚrellen, és ne imádkozzam többé értetek. Sőt inkább tanítalak majd benneteket a jó és egyenes útra.

24 Csak féljétek azUrat, és szolgáljátok őt híven, teljes szívetekből, mert lássátok csak meg, milyen nagy tetteket vitt véghez rajtatok!

25 Ha azonban mégis gonoszul éltek, elvesztek királyotokkal együtt!

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/1SA/12-e184554eda063bbc3e233df076dcc3e6.mp3?version_id=920—