Zsoltárok 68

Isten megjelenik népének

1 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.

2 Fölkel az Isten!

Szétszóródnak ellenségei,

elfutnak előle gyűlölői.

3 Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak,

ahogyan a viasz megolvad a tűztől,

úgy pusztulnak el a bűnösök

az Isten színe előtt.

4 De az igazak örülnek, vigadnak,

Isten színe előtt vígan örvendeznek.

5 Énekeljetek Istennek,

zengjetek nevének!

Készítsetek utat

a pusztában száguldónak!

Úraz ő neve, vigadjatok színe előtt!

6 Árváknak atyja, özvegyek védője

az Isten szent hajlékában.

7 Isten hazahozza az elhagyottakat,

kihozza a foglyokat boldog életre,

csak a lázadók maradnak sivár helyen.

8 Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt,

amikor vonultál a sivatagban, (Szela)

9 rengett a föld, csepegett az ég is

Isten színe előtt, még a Sínai is,

az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.

10 Bőven adtál esőt örökségedre, ó, Isten,

és a fáradtat megerősítetted.

11 Ott lakik nyájad, és jóvoltodból

gondoskodsz az elesettről, Istenem!

12 Az Úr ezt a kijelentést adja

az örömhírt vivő nők nagy seregének:

13 A seregek királyai

hanyatt-homlok menekülnek,

a palota terén pedig

zsákmányt osztanak.

14 Ha a felszerelést őrzitek is,

ezüstszárnyú galambot kaptok,

aranyos zöld tollakkal.

15 Amikor a Mindenható

szétszórja a királyokat,

fehér lesz a Calmón, mint a hó.

16 Istenek hegye a Básán-hegy,

sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.

17 Miért néztek irigyen,

ti, sokcsúcsú hegyek

arra a hegyre, amelyet Isten

lakóhelyéül választott?

Ott is lakik azÚrörökre!

18 Istennek harci kocsija

számtalan, sok ezer,

ezekkel jön az Úr

a Sínairól szentélyébe.

19 Fölmentél a magas hegyre,

foglyokat ejtettél,

embereket kaptál ajándékul,

mégpedig lázadókat.

Most már ott laksz,Uram Isten!

20 Áldott az Úr!

Napról napra gondot visel rólunk

szabadító Istenünk. (Szela.)

21 Isten a mi szabadító Istenünk,

azÚr, a mi Urunk kihoz a halálból is.

22 Bizony, szétzúzza Isten ellenségei fejét,

a bűnben élők kemény koponyáját!

23 Az Úr ezt mondta:

Básánból is visszahozom őket,

a tenger mélyéről is visszahozom,

24 hogy lábad vérben gázoljon,

és kutyáid nyelvének is

jusson az ellenségből.

25 Látták, ó, Isten, hogyan vonultál be,

hogyan vonultál be, Istenem,

királyom, a szentélybe.

26 Elöl mentek az énekesek,

hátul a hárfások,

középen a doboló nők.

27 Áldjátok Istent a gyülekezetekben,

azUrat, akik Izráeltől származtok!

28 Élükön jön Benjámin kicsiny törzse,

Júda vezetői tömegestül,

Zebulon vezetői, Naftáli vezetői.

29 Parancsolj, Isten, hatalmaddal,

isteni hatalmaddal,

amellyel értünk munkálkodsz,

30 jeruzsálemi templomodból:

királyok hozzanak neked ajándékot!

31 Dorgáld meg a nádas vadját,

a hatalmasok seregét, a népek fejedelmeit!

Tipord el a pénzsóvárokat,

szórd szét azokat a népeket,

amelyek háborút akarnak!

32 Egyiptomból követek jönnek,

az etiópok Istenhez emelik kezüket.

33 Ti, földi országok,

énekeljetek Istennek,

zengjetek az Úrnak! (Szela.)

34 Száguld az egeken át,

az ősi egeken át.

Halld, hogyan mennydörög

hatalmas hangja!

35 Hirdessétek Isten hatalmát,

fenségét Izráelen,

erejét a fellegekben!

36 Félelmetes vagy szentélyedben, Isten!

Izráel Istene ad hatalmat

és erőt a népnek.

Legyen áldott az Isten!

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/PSA/68-b00ba2552dbbbfaa36af481b4059b8e3.mp3?version_id=920—