Hálaadás lelki és testi javakért

1 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.

2 Téged illet a dicséret,

ó, Isten, a Sionon!

Neked teljesítik a fogadalmakat.

3 Te hallgatod meg az imádságot,

hozzád fordul minden ember.

4 Erőt vettek rajtunk a bűnök,

de te megbocsátod vétkeinket.

5 Boldog, akit kiválasztasz,

és közeledbe engedsz,

hogy udvaraidban lakozzék.

Hadd teljünk be házad javaival,

templomod szentségével!

6 Félelmet keltve, de igazságosan

válaszolsz nekünk, szabadító Istenünk!

Benned bízik mindenki a föld széléig

és a messzi tengereken,

7 aki hegyeket hoztál létre erőddel,

és hatalmat öltöttél magadra,

8 lecsillapítottad a tengerek zúgását,

hullámaik zúgását,

a nemzetek háborgását.

9 Ezért félnek jeleidtől

még a föld határain lakók is.

Kelet és nyugat tájait

ujjongásra indítod.

10 Gondoskodsz a földről, megöntözöd,

nagyon meggazdagítod,

Isten patakja tele van vízzel.

Gabonával látod el az embereket,

így gondoskodsz a földről.

11 Barázdáit megitatod,

göröngyeit elegyengeted,

záporesővel porhanyítod,

növényzetét megáldod.

12 Megkoronázod az évet javaiddal,

és nyomaidon bőség fakad.

13 Legelők sarjadnak a pusztán,

ujjongás övezi a halmokat.

14 Nyájak lepik el a legelőket,

a völgyeket gabona borítja,

ujjonganak és énekelnek.

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/PSA/65-ce2b67e6aea3b6d73c27b161fb6f48ac.mp3?version_id=920—