Megnyugvás Istenben

1 A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára.

2 Csak Istennél csendesül el lelkem,

tőle kapok segítséget.

3 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm,

erős váram, nem ingadozom sokáig.

4 Meddig támadtok egyetlen emberre,

miért akarjátok mindnyájan megölni?

Olyan, mint a düledező fal

és a bedőlt kerítés!

5 Csak azon tanácskoznak,

hogyan taszítsák le a magasból.

Hazugságban telik kedvük,

szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. (Szela.)

6 Csak Istennél csendesül el lelkem,

tőle kapok reménységet.

7 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm,

erős váram, nem ingadozom.

8 Istennél van segítségem és dicsőségem,

erős sziklám és oltalmam az Isten.

9 Bízzatok benne mindenkor, ti, népek,

öntsétek ki előtte szíveteket,

Isten a mi oltalmunk! (Szela.)

10 Csak pára az emberek élete,

hazug látszat a halandóké.

Ha mérlegre kerülnek,

a páránál is könnyebb mindegyik.

11 Ne bízzatok zsarolt javakban,

rablott holmival ne kérkedjetek!

Ha gyarapszik is vagyonotok,

ne bizakodjatok el!

12 Szólott egyszer az Isten,

és ezt a két dolgot értettem meg:

Istennél van az erő;

13 nálad van, Uram, a szeretet.

Te megfizetsz mindenkinek

tettei szerint.

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/PSA/62-e65ab9889ee8aa8f2c4226838a33d81f.mp3?version_id=920—