Zsoltárok 57

Bizalom Istenben

1 A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul elől a barlangba menekült.

2 Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam,

mert nálad keres oltalmat a lelkem!

Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat,

míg elvonul a veszedelem.

3 A felséges Istenhez kiáltok,

Istenhez, aki mellém áll.

4 Segítséget küld nekem a mennyből,

csúffá teszi üldözőimet. (Szela.)

Isten elküldi szeretetét és hűségét.

5 Oroszlánok között fekszem,

amelyek felfalják az embereket.

Foguk lándzsa és nyíl,

nyelvük éles kard.

6 Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem,

dicsőítsenek az egész földön!

7 Hálót vetettek lábaim elé,

megalázták lelkemet.

Vermet ástak nekem,

de maguk estek bele. (Szela.)

8 Kész a szívem, Istenem,

kész a szívem arra,

hogy énekeljek és zengedezzek!

9 Ébredj, lelkem,

ébredj, lant és hárfa,

hadd ébresszem a hajnalt!

10 Magasztallak, Uram, a népek közt,

zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt,

11 mert szereteted az égig ér,

hűséged a magas fellegekig.

12 Magasztaljanak téged a mennyben,

Istenem, dicsőítsenek az egész földön!

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/PSA/57-72f97b4622c6d6bfa570e8f08f5bdd10.mp3?version_id=920—