Vágyódás Isten temploma után

1 A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye.

2 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,

úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!

3 Isten után szomjazik lelkem,

az élő Isten után:

Mikor mehetek el,

hogy megjelenjek Isten előtt?

4 Könnyem lett a kenyerem

éjjel és nappal,

mert egész nap ezt mondogatják nekem:

Hol van a te Istened?

5 Kiöntöm lelkemet, és arra emlékezem,

hogy milyen tömeggel vonultam,

és hogyan vezettem Isten házához

hangos ujjongással és hálaénekkel

az ünneplő sokaságot.

6 Miért csüggedsz el, lelkem,

miért háborogsz bennem?

Bízzál Istenben,

mert még hálát adok neki

az ő szabadításáért!

7 Istenem, elcsügged a lelkem,

azért terád gondolok

a Jordán földjéről

és a Hermónról, a Micár-hegyről.

8 Örvény örvénynek kiált

zuhatagjaid hangjában,

minden habod és hullámod

átcsapott fölöttem.

9 Nappal szeretetét rendeli mellém,

éjjel éneket ad számba azÚr,

imádságot életem Istenéhez.

10 Ezt mondom Istenemnek, kőszálamnak:

Miért feledkeztél el rólam?

Miért kell gyászban járnom,

miért gyötör az ellenség?

11 Mintha csontjaimat tördelnék,

amikor gyaláznak ellenfeleim,

mert egész nap ezt mondogatják nekem:

Hol van a te Istened?

12 Miért csüggedsz el, lelkem,

miért háborogsz bennem?

Bízzál Istenben,

mert még hálát adok neki,

szabadító Istenemnek!

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/PSA/42-3aa7d674e2542788982ccfecfb0b36f4.mp3?version_id=920—