Jób 39

1 Tudod-e, mikor ellik a kőszáli zerge,

megfigyelted-e, mikor borjazik a szarvas?

2 Megszámoltad-e, hány hónapig vemhesek,

tudod-e, mikor jön el ellésük ideje?

3 Lefekszenek, megellik borjaikat,

és megszabadulnak fájdalmuktól.

4 Borjaik megerősödnek,

felnőnek a mezőn,

elszélednek, és nem térnek hozzájuk vissza.

5 Ki engedte szabadon a vadszamarat,

ki oldozta el a zebra kötelét?

6 A pusztát rendeltem otthonává,

lakóhelyévé a szikes földet.

7 Kineveti a városi sokadalmat,

nem hallja a hajcsár kiáltozását.

8 A hegyeken keres magának legelőt,

fölkutat mindenféle zöld növényt.

9 Hajlandó-e szolgálni neked a bivaly?

Ott tölti az éjszakát jászolodnál?

10 Barázdába tudod-e fogni kötéllel a bivalyt,

boronálja-e utánad a göröngyöket?

11 Bízhatsz-e benne, mivel olyan erős?

Rábízhatod-e a munkádat?

12 Elhiszed-e róla,

hogy behordja gabonádat,

és szérűdre betakarítja?

13 Vígan verdes szárnyával a strucc,

pedig nem gólya szárnya és tolla az!

14 A földön hagyja tojásait,

és a porban költeti ki.

15 Elfelejti, hogy ráléphetnek,

és a mezei vad eltaposhatja.

16 Fiaihoz oly mostoha,

mintha nem is az övéi volnának;

nem retteg attól,

hogy kárba vész fáradsága.

17 Mert Isten megtagadta a bölcsességet tőle,

nem részesítette értelemben.

18 De ha nekirugaszkodik,

nevet a lovon és annak lovasán.

19 Te adsz-e erőt a lónak,

te ruházod-e fel a nyakát sörénnyel?

20 Te ugráltatod-e, mint egy szöcskét?

Büszke horkantása félelmetes.

21 Kapálja a csatateret,

örvend erejének,

és nekirohan a fegyvernek.

22 Neveti a rettegést, nem remeg,

nem fordul vissza a kard elől.

23 Csörög rajta a tegez,

csillog a lándzsa és a kopja.

24 Döngve, toporogva

kapálja a földet,

nem marad veszteg,

ha zeng a kürt szava.

25 Boldogan nyerít, ha meghallja a kürtöt,

messziről megérzi a harcot,

a vezérek dörgő hangját és a harci zajt.

26 A te értelmed műve az,

hogy szárnyra kel az ölyv,

és kiterjeszti szárnyait dél felé?

27 A te parancsodra száll-e magasan a sas,

és rakja magasban a fészkét?

28 Kősziklán lakik, ott tanyázik,

a sziklafokon és a bérctetőn.

29 Onnan kémlel ennivaló után,

messzire ellátnak szemei.

30 Fiókái vért szürcsölgetnek,

és ahol holttest van, ő is ott terem.

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/JOB/39-4fd1725d56ac3c8c4038bba6343794c4.mp3?version_id=920—