Isten első beszéde Jóbhoz: A világmindenség Isten alkotása
1 Ekkor megszólalt azÚra viharban, és ezt mondta Jóbnak:
2 Ki akarja elhomályosítani
örök rendemet
tudatlan szavakkal?
3 Övezd hát föl derekadat férfiasan!
Én kérdezlek, te meg oktass engem!
4 Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem?
Mondd el, ha tudsz valami okosat!
5 Tudod, ki szabta meg annak méreteit,
vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt?
6 Mire vannak erősítve oszlopai,
vagy ki helyezte el sarokkövét,
7 amikor együtt vigadoztak
a hajnali csillagok,
és ujjongtak mind az istenfiak?
8 Ki zárta el ajtókkal a tengert,
amikor buzogva előtört a föld gyomrából,
9 amikor felhőbe öltöztettem,
és sűrű homállyal takartam be,
10 amikor határt szabtam neki,
zárat és ajtókat raktam rá,
11 és ezt mondtam:
Eddig jöhetsz, tovább nem,
itt majd megtörnek büszke hullámaid!
12 Lett-e parancsodra reggel, mióta élsz?
Kijelölted-e a hajnal helyét,
13 hogy szélénél fogva megragadja a földet,
és lerázza róla a bűnösöket?
14 Formálódik, mint az agyag a pecsét alatt,
ráncokat vet, mint egy tarka ruha.
15 Így veszi el a bűnösöktől a világosságot,
és összetöri a fölemelt kart.
16 Eljutottál-e a tenger forrásáig?
Bejártad-e a mélység fenekét?
17 Föltárultak-e előtted a halál kapui,
a homály kapuit láttad-e?
18 Fel tudod-e fogni,
milyen széles is a föld?
Mondd el mindezt, ha tudod!
19 Melyik út visz a világosság otthonába,
és hol a sötétség lakóhelye?
20 Vissza tudod-e vinni határai közé,
ismered-e a házába vezető ösvényt?
21 Tudod te, hiszen akkor születtél,
napjaid száma igen nagy!
22 Eljutottál-e a hó raktárához?
A jégeső raktárát láttad-e?
23 A nyomorúság idejére tartogatom ezt,
a harc és a háború napjára.
24 Melyik útról árad szét a világosság,
a keleti szél honnan terjed ki a földre?
25 Ki ásott csatornát a felhőszakadásnak,
és utat a mennydörgő viharfelhőnek,
26 hogy esőt adjon a lakatlan földre,
az ember nélküli pusztaságra,
27 hogy bőven megitassa
a puszta sivatagot,
és zöldellő füveket sarjasszon?
28 Ki az apja az esőnek,
és ki nemzette a harmatcseppeket?
29 Kinek a méhéből származik a jég,
és az égből hulló darát ki hozta világra?
30 Összesűrűsödnek a vizek, mint a kő,
és befedik a mélység felszínét.
31 Össze tudod kötni a Fiastyúk szálait?
A Kaszáscsillag köteleit
meg tudod oldani?
32 Föl tudod-e hozni a csillagképeket
a maguk idejében?
A Nagy Medvét fiaival együtt
talán te vezeted?
33 Ismered-e az ég szabályait?
Talán te adsz neki uralmat a földön?
34 El tudod juttatni hangod a felhőkig,
hogy vízáradat borítson el téged?
35 Tudsz-e villámokat küldeni útjukra,
és mondják-e neked: Itt vagyunk?
36 Ki szabta meg bölcsen a sötét felhők rendjét,
a légi tüneményekbe ki adott értelmet?
37 Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket,
és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit,
38 ha megkeményedik a föld, mint az öntvény,
és egymáshoz tapadnak a göröngyök?
A Teremtő dicsősége az állatvilág életében
39 Tudsz-e a nőstény oroszlánnak
zsákmányt ejteni,
ki tudod-e elégíteni
az oroszlánkölykök éhségét,
40 amikor rejtekhelyükön lapulnak,
és a bokrok között leshelyükön fekszenek?
41 Ki szerez eledelt a hollónak,
amikor fiókái Istenhez kiáltanak,
és kóvályognak, mert nincs mit enniük?
—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/JOB/38-98e21f952030d017ac1cea6230c145f2.mp3?version_id=920—