A bölcs ember meggondolja, mit beszél

1 Jobb egy darab száraz kenyér ott,

ahol békesség lakik,

mint ha zsíros falatokkal van tele a ház,

de veszekednek benne.

2 Az eszes szolga föléje kerül

a haszontalan fiúnak,

és a testvérekkel együtt

osztozik az örökségben.

3 Az ezüsthöz tégely kell,

az aranyhoz olvasztókemence,

de a szívek vizsgálója azÚr.

4 A gonosztevő az álnok ajakra figyel,

a hazug a gonosz nyelvre ügyel.

5 Aki gúnyolja a szegényt,

Alkotóját gyalázza,

és aki a veszedelemnek örül,

nem marad büntetlen.

6 Az öregek koronája: az unokák,

és a fiak ékessége: az atyák.

7 Nem illik a bolondhoz

a választékos beszéd,

de az előkelőhöz sem a hazug beszéd.

8 Drágakőnek véli ajándékát, aki adja,

amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele.

9 Aki szeretetre törekszik,

fátyolt borít a vétekre,

de aki folyton arról beszél,

elszakad a barátjától.

10 Jobban megrendíti a dorgálás

az értelmes embert,

mint száz botütés az ostobát.

11 Csak pártütésre törekszik a rossz ember,

de kegyetlen követet küldenek ellene.

12 Inkább a fiát vesztett medvével

találkozzék az ember,

mint egy ostobával, amikor megzavarodik.

13 Aki rosszal fizet a jóért,

annak a házából nem távozik el a baj.

14 A viszály kezdete olyan,

mint amikor megindul az árvíz,

azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör.

15 Aki igaznak mondja a bűnöst,

és aki bűnösnek mondja az igazat:

mindkettőjüket egyaránt utálja azÚr.

16 Mire jó a pénz az ostoba kezében?

Vehet-e bölcsességet, akinek nincs esze?

17 Mindig szeret a barát,

de testvérré a nyomorúságban válik.

18 Esztelen ember, aki kezet ad,

és kezességet vállal a barátjáért.

19 A bűnt szereti, aki veszekedni szeret,

és aki kérkedik,

a saját romlását keresi.

20 Az álnok szívű embernek

nem lesz jó vége,

és a csalárd nyelvű bajba kerül.

21 Az ostoba bánatot okoz szülőjének,

és nem tud örülni a bolondnak az apja.

22 A vidám szív a legjobb orvosság,

a bánatos lélek pedig

a csontokat is kiszárítja.

23 A bűnös elfogadja

a megvesztegetést,

és elferdíti az igazság ösvényét.

24 Az értelmes ember előtt

ott van a bölcsesség,

de az ostoba szeme

a föld végén kalandozik.

25 Az ostoba fiú bosszantja apját,

és keseríti anyját.

26 Nem való megbírságolni az igaz embert,

és megverni az elöljárót, ha becsületes.

27 A tudós ember takarékoskodik beszédével,

és aki értelmes, az higgadt lelkű.

28 Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat,

és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját.

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/PRO/17-f682be675ca2e9f300e768a7ee8e87a8.mp3?version_id=920—