Jeremiás élete ítéletet példáz

1 Majd így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Ne végy senkit feleségül, ne legyenek fiaid és leányaid ezen a helyen!

3 Mert ezt mondja azÚra fiakról és a leányokról, akik ezen a helyen születnek, az anyákról, akik szülik, és az apákról, akik nemzik őket ebben az országban:

4 Halálos betegségben halnak meg, nem gyászolják meg és nem temetik el őket, trágyává lesznek a föld színén. Fegyver és éhínség miatt lesz végük, holttestük pedig az ég madarainak és a föld állatainak lesz az eledele.

5 Mert ezt mondja azÚr: Ne menj be gyászolók házába, siratni se menj, részvétet se mutass irántuk! Mert elveszem a békességet ettől a néptől – így szól azÚr–, a szeretetet és az irgalmat.

6 Meghal ennek az országnak apraja-nagyja. Nem temetik el és nem gyászolják meg őket, nem vagdossák össze magukat, és hajukat sem nyírják le értük.

7 Nem törnek kenyeret a gyászolónak vigasztalásul a halottért, és nem itatják meg a vigasztalás kelyhével se apjáért, se anyjáért.

8 Lakodalmas házba se menj be, és enni-inni ne ülj le közéjük!

9 Mert ezt mondja a SeregekUra, Izráel Istene: Majd meglátjátok, hogy még a ti időtökben véget vetek ezen a helyen a hangos, vidám örvendezésnek, a vőlegény és a menyasszony örömének!

10 Ha majd elmondod ennek a népnek mindezeket, megkérdezik tőled: Miért fenyeget bennünket azÚrennyi nagy veszedelemmel? Milyen bűnt és vétket követtünk el Istenünk, azÚrellen?

11 Így válaszolj nekik: Azt, hogy őseitek elhagytak engem – így szól azÚr–, más isteneket követtek, azokat szolgálták és imádták. Engem pedig elhagytak, és nem tartották meg törvényemet.

12 Ti meg még őseiteknél is nagyobb gonoszságot követtetek el, hiszen ti mindnyájan megátalkodott gonosz szívetek szerint éltek, és nem hallgattok rám.

13 Ezért eldoblak benneteket ebből az országból egy olyan országba, amelyet nemcsak ti, de még őseitek sem ismertek. Ott majd szolgálhattok más isteneket éjjel-nappal. Nem kegyelmezek meg nektek!

Ígéret a hazatérésről

14 De majd eljön az idő – így szól azÚr–, amikor nem azt mondják többé, hogy él azÚr, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről,

15 hanem azt, hogy él azÚr, aki fölhozta Izráelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket földjükre, amelyet őseiknek adtam.

16 Íme, sok halászt hívatok – így szól azÚr–, hogy halásszák ki őket. Azután sok vadászt hívatok, hogy hajtsák össze őket minden hegyről, minden halomról és sziklahasadékból.

17 Bizony, szemmel tartom minden útjukat. Nem rejtőzhetnek el előlem, és bűnük nem maradhat rejtve szemem előtt.

18 Előbb azonban kétszeresen megfizetek nekik bűnükért és vétkükért, mert meggyalázták országomat holt bálványaikkal, és megtöltötték örökségemet utálatos szokásaikkal.

A pogányok is megtérnek

19 Ó,Uram, én erőm és mentsváram,

menedékem a nyomorúság idején!

Hozzád jönnek majd a nemzetek

a föld legszéléről is, és ezt mondják:

Bizony, hamis isteneik

voltak elődeinknek,

hiábavalók, egyik sem ér semmit!

20 Hiszen nem istenek azok,

akiket istenként készít

magának az ember!

21 Ezért most megmutatom,

ezúttal megmutatom nekik

kezemnek hatalmát, és megtudják,

hogyÚraz én nevem!

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/JER/16-9e777f993969e6fd870bdaa45335741e.mp3?version_id=920—