Igaz istentisztelet

1 Kiálts, ne sajnáld a torkod!

Harsogjon hangod, mint a kürt!

Mondd meg népemnek, hogy mi a bűne,

Jákób házának, hogy mi a vétke!

2 Ők mindennap keresnek engem,

szeretnék megismerni utaimat.

Úgy tesz ez a nép, mintha igaz módon élne,

és nem hagyta volna el Istene törvényét:

döntést kérnek tőlem az igazságról,

szeretnék Istent a közelükben tudni.

3 Miért böjtölünk – kérdik –,

ha te meg sem látod,

miért gyötörjük magunkat,

ha nem akarsz tudni róla?

De hiszen ti a böjti napokon is

megtaláljátok kedvteléseteket,

és az embereiteket mind munkára hajszoljátok.

4 Hiszen pörölve és veszekedve böjtöltök,

sőt bűnösen, ököllel verekedve.

Nem úgy böjtöltök,

ahogyan ma illenék,

nem úgy, hogy meghalljam

hangotokat a magasságban.

5 Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik?

Ilyen az a nap, melyen az ember a lelkét gyötri?

Ha lehajtja fejét, mint a káka,

zsákruhát ölt, és hamut szór maga alá,

azt nevezed böjtnek

és azÚrkedves napjának?

6 Nekem az olyan böjt tetszik,

amikor leoldod a jogtalanul fölrakott bilincseket,

kibontod a járom köteleit,

szabadon bocsátod az elnyomottakat,

és összetörsz minden jármot!

7 Oszd meg kenyeredet az éhezővel,

vidd be házadba a szegény hajléktalant,

ha meztelen embert látsz, ruházd fel,

és ne zárkózz el testvéred elől!

8 Akkor eljön világosságod,

mint a hajnalhasadás,

és hamar beheged a sebed.

Igazságod jár előtted,

és azÚrdicsősége lesz mögötted.

9 Ha segítségül hívod azUrat,

ő válaszol,

ha kiáltasz, ezt mondja:

Itt vagyok!

Ha majd senkire sem raksz jármot,

nem mutogatsz ujjal,

és nem beszélsz álnokul,

10 ha falatodat megosztod az éhezővel,

és jól tartod a nincstelent,

akkor fölragyog a sötétben világosságod,

és homályod olyan lesz,

mint a déli napfény.

11 AzÚrvezet majd szüntelen;

kopár földön is jól tart téged,

és csontjaidat megerősíti.

Olyan leszel, mint a jól öntözött kert,

mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.

12 Fölépítik fiaid az ősi romokat,

falat emelsz a régiek által

lerakott alapokra;

a rések befalazójának neveznek,

aki romokat tesz újra lakhatóvá.

13 Ha nem járkálsz a nyugalom napján,

kedvteléseid után az én szent napomon,

ha a nyugalom napját

gyönyörűségesnek hívod,

azÚrszent napját dicsőségesnek,

és azzal dicsőíted,

hogy abbahagyod munkáidat,

nem keresed kedvteléseidet,

és nem tárgyalsz ügyeidről,

14 akkor gyönyörködni fogsz azÚrban,

én pedig a föld magaslatain foglak hordozni,

és táplállak ősödnek,

Jákóbnak örökségében.

– AzÚrmaga mondja ezt.

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/ISA/58-0d4f82ea5a38bb1907c4678075704f1a.mp3?version_id=920—