Edóm elpusztul

1 Jöjjetek ide, népek, halljátok,

figyeljetek, nemzetek!

Hallja meg a föld és ami rajta él,

a világ és minden szülötte!

2 Megharagudott azÚrvalamennyi népre,

haragra lobbant egész seregükre,

kiirtja, vágóhídra viszi őket.

3 Az elesettek kidobva hevernek,

bűzt árasztanak a hullák,

a hegyek is tocsognak a vértől.

4 Széthull az ég minden serege,

összecsavarodik az ég,

mint egy könyvtekercs;

úgy lehull egész serege,

ahogy a levél lehull a szőlőről,

vagy ahogy a lomb a fügefáról.

5 Vért akar inni mennyei kardom,

ezért lesújt Edómra,

a népre, amelyet kiirtásra ítéltem.

6 AzÚrkardja csupa vér,

csepeg róla a zsír,

bárányok és bakok vére,

kosok veséjének kövérje,

mert áldozatot tart azÚrBocrában,

nagy mészárlást Edóm országában.

7 Hullanak a bivalyok,

és a marhák az erős bikákkal együtt.

Vértől részegedik meg a földjük,

kövérjétől lesz zsíros ott a por.

8 Mert azÚrbosszúállásának napja ez,

a megtorlás esztendeje Sion perében.

9 Patakjai szurokká változnak,

pora kénkővé válik,

földje pedig égő szurokká.

10 Nem alszik el sem éjjel, sem nappal,

szüntelenül gomolyog a füstje.

Nemzedékről nemzedékre pusztaság marad,

soha senki nem jár arra.

11 Pelikán és bölömbika veszi majd birtokba,

fülesbagoly és holló tanyázik benne.

Mert kifeszíti fölötte azÚra mérőzsinórt, hogy kietlenné váljon,

és a mérőónt, hogy pusztává legyen.

12 Nemesei senkit sem

kiáltanak királlyá,

vezetői mind semmivé lesznek.

13 Palotáit gaz veri föl,

erődjeit csalán és tüskebozót.

Sakálok hajléka lesz,

struccmadarak tanyája.

14 Ott találkozik a vadmacska a hiénával,

egyik pusztai démon a másikkal.

Ott pihen az éjjeli boszorkány,

ott talál magának nyugvóhelyet.

15 Ott fészkel a bagoly,

oda rakja tojásait,

melengeti és kikölti azokat a maga árnyékában.

Ott gyülekeznek a kányák:

az anyamadár és a párja.

16 Keressétek majd ki

azÚrkönyvéből, és olvassátok el!

Egy sem fog hiányozni ezek közül,

sem egyik, sem másik

nem marad távol,

hiszen azÚrad parancsot nekik,

az ő lelke gyűjti össze őket.

17 Ő sorsolta ki ezt nekik,

az ő keze mérte ki mérőzsinórral a részüket.

Birtokba veszik azt örökre,

nemzedékről nemzedékre

benne tanyáznak.

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/ISA/34-955531ddef790d3505b9d58c52df5405.mp3?version_id=920—