Példázat a szőlőtőkéről és a saskeselyűről

1 Így szólt hozzám azÚrigéje:

2 Emberfia! Adj elő egy jelképes történetet, mondj el egy példázatot Izráel házának,

3 és mondd: Így szól az én Uram, azÚr:

A nagy saskeselyű,

a nagy szárnyú és hosszú tollú,

amelynek sűrű tollazat

a tarka ruhája,

eljött a Libánonra,

és lecsípte a cédrusfa hegyét.

4 Legfelső hajtását letépte,

kalmárok földjére vitte,

kereskedők városába tette le.

5 Majd vett egy magot az országból,

termékeny mezőn elültette,

sok víz mellé vitte, fűzfák mellé tette.

6 Kihajtott, és terebélyes,

ám alacsony szőlőtőke lett belőle,

amely leveleit feléje fordítja,

gyökerei is őalatta vannak.

Ilyen tőke lett belőle;

vesszőket hajtott,

és indákat eresztett.

7 De volt egy másik nagy saskeselyű,

nagy szárnyú és sok tollú,

és az a tőke őfelé

eresztette gyökereit,

és felé hajtotta leveleit,

hogy az táplálja őt,

ne a talaj, amelybe ültették.

8 Pedig jó mezőn,

sok víz mellé ültették,

hogy vesszőket hajtson,

gyümölcsöt hozzon,

és pompás szőlőtőke legyen.

9 Ezt mondd:

Így szól az én Uram, azÚr:

Jó vége lesz ennek?

Nem fogják kiszaggatni gyökereit,

és letépni gyümölcseit,

úgyhogy elszárad,

minden friss hajtása elszárad?

Nem kell hozzá nagy hatalom

és sok nép,

hogy gyökerestül kiszakítsák.

10 Elültették ugyan, de jó vége lesz-e?

Épp csak megérinti

a keleti szél,

elszárad máris egészen,

elszárad azon a talajon,

amelyből kihajtott.

A példázat magyarázata

11 Majd így szólt hozzám azÚrigéje:

12 Kérdezd meg az engedetlen népet: Tudjátok, mit jelent ez? Majd mondd: Azt, hogy eljött Babilónia királya Jeruzsálembe, fogta annak királyát és vezéreit, és magával vitte őket Babilóniába.

13 De vett egy királyi sarjat,

szövetséget kötött vele,

és hűségesküt tétetett vele.

Az ország előkelőit azonban elvitte,

14 hogy alávetett királyság maradjon,

és föl ne fuvalkodjék,

hanem ragaszkodjék

a szövetséghez, és így megmaradjon.

15 Mégis föllázadt ellene:

elküldte követeit Egyiptomba,

hogy az lovakat

és sok hadinépet adjon neki.

De jó vége lesz-e ennek?

Megmenekülhet-e, aki ilyet csinál?

Megszegte a szövetséget:

megmenekülhet-e?

16 Életemre mondom – így szól az én Uram, azÚr–, hogy ott fog meghalni Babilonban, annak a királynak a székhelyén, aki őt királlyá tette, akivel szemben a hűségesküt semmibe vette, és akinek a szövetségét megszegte.

17 Mert nem fog elég haderővel és elég nagy sereggel melléállni a fáraó a harcban, amikor sáncot emelnek és ostromgépeket építenek majd sok ember vesztére.

18 Nem fog megmenekülni, mert semmibe vette a hűségesküt, és megszegte a szövetséget. Bár kezet adott rá, mégis elkövette ezt!

19 Ezért így szól az én Uram, azÚr:

Életemre mondom: Fejére olvasom,

hogy semmibe vette és megszegte

az előttem tett hűségesküt,

az előttem kötött szövetséget.

20 Kifeszítem hálómat ellene,

és csapdába ejtem.

Elviszem Babilóniába,

és ott ítélkezem fölötte,

amiért hűtlenséget követett el ellenem.

21 Legkiválóbb katonái, valamennyi csapatából,

fegyvertől fognak elhullani,

akik pedig megmaradnak,

szétszóródnak majd mindenfelé.

Akkor majd megtudjátok,

hogy én, azÚrvoltam az, aki szólt!

Ígéret Izráel helyreállítására

22 Így szól az én Uram, azÚr:

Majd én magam török le

a magas cédrus hegyéről

egy ágat, és elplántálom;

tetejéről letépek egy gyenge hajtást,

és elültetem egy magasba emelkedő hegyen.

23 Izráel magas hegyén ültetem el,

hogy ágat növeljen, és gyümölcsöt hozzon.

Pompás cédrus lesz belőle,

amelyen mindenféle madár lakik,

mindenféle szárnyas lakik

lombja árnyékában.

24 Akkor majd megtudja

a mező minden fája,

hogy én, azÚr, teszem

alacsonnyá a magas fát,

és magassá az alacsony fát.

Én szárítom ki a zöldellő fát,

és én teszem virulóvá a kiszáradt fát.

Amit én, azÚr, megmondok,

azt meg is teszem!

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/EZK/17-39bc60c48b81d38a372bff87bda72005.mp3?version_id=920—