Dániel 12

Jövendölés a próbatétel végéről és a feltámadásról

1 Abban az időben eljön

Mihály, a nagy vezér,

aki a te néped mellett áll.

Nyomorúságos idő lesz az,

amilyen nem volt, mióta népek vannak,

addig az időig.

De abban az időben

megmenekül néped,

mindaz, aki be lesz írva a könyvbe.

2 Azok közül, akik

a föld porában alszanak,

sokan felébrednek majd:

némelyek örök életre,

némelyek gyalázatra és örök utálatra.

3 Az értelmesek fényleni fognak,

mint a fénylő égbolt,

és akik sokakat igazságra vezettek,

mint a csillagok, mindörökké.

4 Te pedig, Dániel, tartsd titokban ezeket az igéket, és pecsételd le ezt a könyvet a végső időkig. Sokan tévelyegnek majd, de az ismeret gyarapodik.

5 Azután én, Dániel, láttam, hogy még ketten állnak ott: egyikük a folyam innenső oldalán, a másik pedig a túlparton.

6 Az egyik megkérdezte a gyolcsruhába öltözött férfit, aki ott állt a folyam vize mellett: Mikor fognak bekövetkezni ezek a csodálatos dolgok?

7 Hallottam, hogy a gyolcsruhába öltözött férfi, aki ott állt a folyam vize fölött, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az Örökké Élőre: Egy időszak meg két időszak és egy fél időszak múlva! Mert amikor véget ér a szent nép megrontójának hatalma, mindezek beteljesednek.

8 Hallottam ugyan, de nem értettem, ezért megkérdeztem: Uram, mi lesz végül mindebből?

9 Ő így válaszolt: Menj el, Dániel, mert ezek az igék titkosak, és le vannak pecsételve a végső időkig.

10 Sokan megtisztulnak, fehérek és kipróbáltak lesznek, a bűnösök pedig bűnösök maradnak. A bűnösök közül senki sem érti meg, de az értelmesek megértik.

11 Attól fogva, hogy megszüntették a mindennapi áldozatot, és felállították az iszonyatos bálványt, ezerkétszázkilencven nap telik el.

12 Boldog, aki állhatatos marad, és megéri az ezerháromszázharmincöt nap végét.

13 Te pedig menj a vég felé! Elpihensz majd, de fölkelsz kijelölt sorsodra a végső napon!

—https://d1b84921e69nmq.cloudfront.net/169/32k/DAN/12-43b275f3c5ecc78fe413c8f5eb520e28.mp3?version_id=920—